• +3630 567 2418
  • info@gondtalanjovoert.hu

Konfliktus? Na ne…

Konfliktus? Na ne…

2021.10.10

Szeretnéd elérni a céljaidat, sikeres és boldog lenni? Mi sem egyszerűbb: ismerd önmagad; tudd, mit szeretnél az élettől; ismerd az igazán erős és a fejlesztendő tulajdonságaidat; legyél kitartó és érvényesítsd az akaratodat. Valljuk be, leírva sem tűnik egyszerűnek, hát még a való életben…

Miért van szükségünk konfliktusra?

Az önismeret fontosságáról előző blog bejegyzésünkben már olvashattál, most nézzük, mi a helyzet az önérvényesítéssel. Kezdjük a konfliktusoknál!

A legtöbb ember kerüli a konfliktust, tart tőle, inkább nem konfrontálódik, nehogy sérüljön a státusza, pozíciója, az emberi kapcsolatai. Pedig a konfliktus nem feltétlenül rossz, a jól kezelt konfliktus pedig gyakran pozitív változásokat hozhat az életünkbe. Ráadásul ezáltal nőhet az önbizalmunk, az önértékelésünk is.

Konfliktus nélkül sem negatív, sem pozitív irányba nem fejlődne az életünk, így nem az a kérdés, hogy szükség van-e a konfliktusokra, hanem az, hogy milyen irányba fejlődnek és hogyan kezeljük őket.

Te hogyan vitázol?

A legtöbb ember valószínűleg azért tart a konfliktusoktól, mert nem tudja ezeket a helyzeteket megfelelően kezelni. Biztosan veled is volt már olyan, hogy leblokkoltál hasonló szituációban; esetleg nem azt mondtad, amit szerettél volna; vagy indulatból válaszoltál és utána ezt megbántad. Egy-egy ilyen rossz tapasztalat aztán késztethet arra, hogy legközelebb inkább meg sem szólalsz… Jó, ha tudod, hogy ez is egy konfliktuskezelő módszer!

Jó hír viszont, hogy a konfliktuskezelés tanulható! Megfelelő kommunikációt, türelmet és nyitottságot igényel és mindig a helyzettől függ, hogy mi a megfelelő lépés, melyik a legmegfelelőbb módszer.

Fontos tudni, hogy a személyiségnek óriási szerepe van a konfliktusok kezelésében. Vagyis az, ahogyan reagálunk a konfliktusokra személyiségfüggő, de tanulható viselkedés.

A konfliktusokra alapvetően reagálhatunk asszertívan, agresszíven vagy szubmisszív módon. Nézzük röviden, hogy mit jelentenek ezek és lássuk, magadra ismersz-e valahol!

Amikor asszertívan viselkedsz, tulajdonképpen magabiztos vagy, de nem erőszakos módon. Kellő önbizalmad van és ennek segítségével el tudod dönteni, mire reagálsz és mire nem, mindezt úgy, hogy mások érdekeit tiszteletben tartod.

Ezzel szemben, aki agresszívan viselkedik, az elnyomó, erőszakos eszközöket használ és nem veszi figyelembe a partnere érdekeit, értékeit stb. (például folyton a másik szavába vág, nem hallgatja végig, felemeli hangját, amikor beszél.)

A szubmisszív, vagyis alárendelődő viselkedésre pedig az önbizalom hiánya, a visszahúzódás, a másikkal szembeni meghunyászkodás a jellemző.

Természetesen nem minden konfliktushelyzetben viselkedünk ugyanúgy. Ha például az adott téma nem annyira fontos számunkra, lehet, hogy inkább visszahúzódunk, míg az életünet nagyban befolyásoló vitákban reagálhatunk asszertív vagy agresszív módon.

Miért fontos tisztában lenni ezekkel?

Az önismeret fontos része, hogy viselkedésünknek ezt az oldalát is tudatosan megfigyeljük és megismerjük. Így tudunk ugyanis változtatni, ha szükségét érezzük és jobban képviselni saját érdekeinket.

Forrás: NÉMETH ERZSÉBET: A személyes hatékonyság fejlesztése. Budapest, Századvég Kiadó, 2009.

Írta: Tinka Tünde

Team