Gyakran ismételt kérdések a nyugdíjról

Mit nevezünk nyugdíjbiztosításnak?

Az olyan életbiztosításokat, melyeket fix futamidőre köthetők, és már megkötés pillanatában rögzítésre kerül a nyugdíjcélú öngondoskodás, és megfelel a Szja törvény előírásainak, nyugdíjbiztosításnak hívjuk.

Mi a hivatalos nyugdíjkorhatár?

Jelenleg az öregségi nyugdíjkorhatár 65 év.

Ki köthet nyugdíjbiztosítást?

Bármely 18-60 éves kor közötti személy köthet nyugdíjbiztosítást. A nyugdíjbiztosításhoz kapcsolódó adójóváírásra csak az a szerződő jogosult, aki az adott adóévben fizet összevonandó jövedelmet terhelő SZJA-t.

Miért érdemes nyugdíjbiztosítást kötni?

Egy nyugdíjbiztosítás segít megalapozni a gondtalan nyugdíjas éveket, megtakarításaidat pedig adójóváírás formában évente maximum 130 000 Ft értékben tovább gyarapíthatod. Sőt, a kapcsolódó élet-, baleset-, egészségbiztosítási védelmet igényeid szerint alakíthatod.

Mikor jár adójóváírás?

Az adójóváírás a nyugdíjbiztosítás szerződőjének az adóról való rendelkezés lehetőségét jelenti. Te, mint szerződő, az általad az adóévben befizetett díj (ideértve az eseti/rendkívüli díjat is, kivéve a kiegészítő biztosítások díját) 20 %-áról, de legfeljebb 130 000 Ft-ról tehetsz nyilatkozatot, feltéve, hogy megfizetett adód ezt lehetővé teszi.
Ha önkéntes kölcsönös biztosító pénztári és/vagy nyugdíj-előtakarékossági befizetései dalapján is rendelkezel adód kiutalásáról, akkor a kiutalandó adó összeg együttesen sem haladhatja meg az adóévben a 280 000 forintot. 
A nyugdíjbiztosítása alapján jóváírandó összeget az adóévet követő évben az adóhatóság a biztosító számlájára utalja, majd a biztosítónk jóváírja az Union nyugdíjbiztosítási szerződéseden.

Pontosan milyen kedvezmény kapcsolódik a nyugdíjbiztosításhoz?

A kedvezmény – az önkéntes pénztárakhoz hasonlóan – az adóról való rendelkezés lehetőségét jelenti. Az általad az adóévben befizetett díj (ideértve az eseti/rendkívüli díjat is, kivéve a kiegészítő biztosítások díja) 20 %-áról, de legfeljebb 130 000 Ft-ról tehetsz nyilatkozatot, feltéve, hogy megfizetett adód ezt lehetővé teszi. (Ha a nyugdíjbiztosítás mellett nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) és/vagy önkéntes pénztárak esetében is rendelkezhetsz adójáról, akkor együtt legfeljebb 280 000 Ft-ot igényelhetsz vissza.) A megjelölt összeget az adóévet követő évben az adóhatóság a biztosító számlájára utalja, majd a biztosító jóváírja az a nyugdíjbiztosítási szerződéseden.

Milyen esetben kell visszafizetned az adóhatóság által átutalt összeget?

Az adóhatóság által kiutalt teljes összeget 20%-kal növelten vissza kell fizetned:

• Ha a nyugdíjbiztosítás nem a feltételekben megjelölt szolgáltatással szűnik meg (ideértve a részvisszavásárlást, akkor is, ha az eseti/rendkívüli díjból történik).
• Ha a biztosítási szerződést úgy módosítják, hogy a továbbiakban már nem minősül nyugdíjbiztosításnak.

A visszafizetési kötelezettség téged terhel, de ezt a biztosítónak kell a téged megillető összegből levonni, vagy ha ez valami miatt nem lehetséges, azt az adóhatóság részére neked kell megfizetned. Akkor javasoljuk megkötni a nyugdíjbiztosítást, ha hosszú távon vállalni tudod a rendszeres díj fizetését, illetve nyugdíjba vonulásodig le tudsz mondani a biztosításba befizetett összegekről, és nyugdíjba vonulásodig nem veszel ki belőle pénzt.

Milyen jellemzői vannak a nyugdíjbiztosításnak?

A megtakarítási életbiztosítás lejárati dátuma a kötéskor érvényes nyugdíjkorhatár elérése. 
A nyugdíjbiztosítás az alábbi események közül arra fizet, amelyik elsőnek következik be, és a biztosító arról tudomást szerez:

• a biztosítás megkötésekor érvényes nyugdíjkorhatár elérésekor vagy 
• a tényleges nyugdíjba vonulás esetén vagy 
• 39%-ot meghaladó egészségkárosodás megállapítása esetén, vagy
• a biztosított lejárati idő előtti elhalálozása esetén.

Mi a különbség a befektetési egységekhez kötött és a klasszikus nyugdíjbiztosítások között?

A legfontosabb különbség az, hogy a befektetési egységekhez kötött biztosítások esetén (unit-linked) te állítod össze az ún. befektetési portfóliót, azaz te választod ki, hogy megtakarításod milyen eszközalapokba kerüljön. Az eszközalapok alakulásának, hozamának függvényében az életbiztosítás időtartama alatt tetszőlegesen átcsoportosíthatod, átválthatod befektetési egységeidet egyik eszközalapból a másikba. Ez azonban azt is jelenti, hogy a befektetési kockázatot is te viseled.
A klasszikus (hagyományos) nyugdíjbiztosításnál – a Bit. (2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről) rendelkezéseit figyelembe véve – a biztosító határozza meg a befektetési politikát. Ez utóbbi ugyan kiszámíthatóbb, de ennek az az ára, hogy alacsonyabb hozam várható hosszú távon. 

Mikor érdemes rendszeres díjú nyugdíjbiztosítást kötni?

Akkor javasoljuk megkötni a nyugdíjbiztosítást, ha hosszú távon vállalni tudod a rendszeres díj fizetését – ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy nyugdíjba vonulásodig le tudsz mondani a biztosításba befizetett összegekről, és nyugdíjba vonulásodig nem veszel ki pénzt a biztosításból.

Mit jelent a szerződéskötéskori nyugdíjkorhatár, és mit jelent a tényleges nyugdíjba vonulás?

A szerződéskötési nyugdíjkorhatár a szerződés időpontjában érvényes öregségi nyugdíjkorhatárt jelenti. Ez jelenleg 65 év – tehát ezt a lejáratkori időpontot egy későbbi, esetleges nyugdíjkorhatár-emelés sem változtatja meg. 
A tényleges nyugdíjba vonulás dátuma ettől eltérhet, bizonyos körülményektől függően a 65. életéved betöltése előtt vagy után is nyugdíjba mehetsz. 
Az biztos, hogy a 65. életév elérésekor (hacsak nem következik be más esemény, ami kifizetéssel jár, vagy a biztosítási szerződés ezen időpontot megelőzően egyéb ok miatt nem szűnik meg) a nyugdíjbiztosításban megtakarított összeg kifizetésre kerül.