• +3630 567 2418
  • info@gondtalanjovoert.hu

Egyéb kategória

Neked mi a szeretetnyelved?

2021.11.15.

Hallottál már Gary Chapmanről? Még a kilencvenes évek elején jelentette meg Az öt szeretetnyelv című könyvét, amelynek tartalma még közel 30 év távlatából is megállja a helyét.

Elismerő szavak, minőségi idő, ajándékok, szívességek, testi érintés – eltérő, hogy ki, hogyan fejezi ki a szeretetét és hogyan tudja elfogadni a szeretetet mástól, hogyan érzi magát kényelmesen, milyen jelentést tulajdonít egy-egy gesztusnak. Amit az egyik ember szívből jövő elismerésnek, a szeretet megnyilvánulásának él meg, az a másiknak lehet zavaró vagy kellemetlen. Sőt, akár teljesen félre is értheti…

…és ebből születik rengeteg konfliktus!

Mert lehet, hogy a partnerem azzal fejezi ki a szeretetét, hogy ajándékot ad nekem, de én érezhetem ezt úgy, hogy “megveszteget”, hogy ne kelljen együtt elmennünk sehova vagy, hogy ezzel próbálja “megvenni” a szeretetemet, az együtt, összebújva töltött időt.

Pedig miről lehet szó valójában?

(Persze lehet, hogy tényleg elege van már a páromnak belőlem, de tételezzük fel, hogy nem 🙂 …) Lehet, hogy az ő szándéka abszolút őszinte, csak én nem ismerem az ő szeretetnyelvét és ő sem az enyémet. Így azzal próbálkozik, aminek ő örülne vagy amiről azt gondolja, hogy a legjobb megoldás.

Mert lehet, hogy neki az ajándékozás az elsődleges szeretetnyelve, nekem viszont a minőségi idő, esetleg a testi érintés.

Ezért nagyon fontos ismerni a számunkra fontos emberek szeretetnyelvét!

Hiszen, ha tudjuk, hogy mit értékel igazán a másik, nem értjük félre és rengeteg konfliktust, kellemetlen helyzetet elkerülhetünk.

Akinek az elismerő szavak jelentik az elsődleges szeretetnyelvet, annak a másik féltől érkező dicséret a fontos és kevésbé a cselekedetek. Míg például a szívességek esetén inkább a cselekedeteken van a hangsúly. Nem óriási hőstettekre kell gondolni, inkább hétköznapi dolgokra – például a bevásárlás átvállalására.

Akinek a minőségi idő a szeretetnyelve, annak az együtt töltött percek, órák a legfontosabbak, amikor tényleg figyelnek rá (például egy jó beszélgetés, társasjátékozás).

Ajándékozásnál sem a drága ajándékokra kell gondolni. Akinek ez a szeretetnyelve, az az apróságokat is értékeli, illetve az ennek kiválasztására fordított időt is a szeretet jeleként fogja fel.

A testi érintésnél pedig egy ölelésről, kézfogásról, vagy akár egy vállveregetésről van szó, akinek ez a szeretetnyelve a testi közelséget igényli.

Kíváncsi vagy, mi a te szeretetnyelved?

Töltsd ki a tesztet: http://medock.hu/teszt_szeretetnyelv

Írta: Tinka Tünde

Hogyan mondjunk nemet?

2021.11.08.

A kisgyerekek leggyakrabban ezt a bűvös szót tanulják meg leghamarabb és a szülők örömére rendszeresen használják is: NEM. Ha életünk elején ilyen könnyű kimondani, akkor miért válik egyre nehezebbé az évek múltán?

Nemet mondani tudni kell. A gyereknek, a szülőnek, a barátoknak, ismerősöknek, a főnöknek, kollégának és nyilván néha saját magunknak is. Máskülönben kiégünk, elfáradunk, túlvállaljuk magunkat…

Nemet mondani viszont sokszor nem könnyű. Nem szeretnénk lemaradni semmiről, nem szeretnénk megbántani azt, aki kér Tőlünk valamit és persze azt sem, ha utána lelkiismeretfurdalásunk lenne, mert elutasítottunk valakit vagy valamit.

Hogyan mondjunk tehát nemet úgy, hogy lehetőleg ne bántsunk meg senkit és az érdekünk se sérüljön? Íme, néhány ötlet.

Nagyon fontos, hogy tartsd tiszteletben a másikat!

Vagyis ne halogasd, ha valakinek nemet kell mondanod! Ne rázd le üres indokokkal, mert a végén nem azért fog megbántódni, mert nemet mondtál, hanem azért, mert annyira sem tiszteled, hogy őszinte legyél vele.

Nagyon fontos az őszinteség ebben a helyzetben is! Mondd el, miért nem szeretnéd az adott dolgot elvállalni, mi a Te nézőpontos és ha így van (de tényleg csak, ha így van!), akkor ajánld fel a legközelebbi alkalomra a segítségedet!

Mondj nemet tehát őszintén és nyugodtan, ne beszéld túl a dolgot! Nem feltétlenül kell megmagyarázni, mi az oka a döntésednek, ahogy elnézést sem feltétlenül kell kérned…

Nem fog összedőlni a világ!

Nagyon fontos, hogy elfogadd, 1-2 nemtől még nem fog összedőlni a világ! Ettől nem leszel kevésbé fontos vagy ügyes és legközelebb ugyanúgy számítanak majd rád, ha őszinte vagy! Fontos viszont néha önzőnek lennünk és priorizálnunk.

Ebből fakad a következő nehéz kérdés…

Hogyan döntsd el, mire mondj nemet?

Nagyon fontos, hogy tisztában legyél a céljaiddal! A rövid, de a hosszú távúakkal is! Lehet, hogy amire éppen igent készülsz mondani, most aktuálisan segít (pl. anyagilag), de hosszú távon nem afelé az út felé hajt, amint járni szeretnél. Minden esetben ennek mentén kell végig gondolnod, hogy igent vagy nemet mondasz valamire.

Írta: Tinka Tünde

Hogyan kérj úgy fizetésemelést, hogy meg is kapd azt?

2021.11.02.

Mire figyelj, amikor emelést kérsz és hogyan készülj fel a főnököddel való megbeszélésre? Használd lenti tippjeinket és legyen Tiéd az áhított jövedelem!

A fizetésemelésnek mindenki örül, de kérni a legtöbb ember nem szeret. Miért? Az ok leggyakrabban a félelem az elutasítástól, hogy ez rossz színben tünteti majd fel a felettese szemében, ráadásul hazánkban tabunak számít a pénzről beszélni. Pedig kellő magabiztossággal és felkészültséggel ez nem ördöngösség – persze a megfelelő teljesítmény mellett.

Nézzük, hogyan érdemes fizetésemelést kérned!

Először is, legyél tisztában az eredményeiddel! Hány új ügyfelet hoztál az elmúlt egy évben a vállalathoz? Mekkora profitot termeltél? Milyen teljesítménynek számít ez a cégen belül? Milyen visszajelzéseket kaptál az ügyfelektől, partnerektől, a főnöködtől, esetleg más területek vezetőitől, a kollégáidtól?

Természetesen nem arról van szó, hogy ezeket pontról-pontra, számszerűsítve fel kell sorolnod a feletteseddel való megbeszélés során, de az, hogy tisztában vagy az eredményeiddel egyrészt magabiztosságot ad, másrészt elképzelhető, hogy a főnököd megkér, hogy mondj 1-2 példát, ami miatt úgy gondolod, megérdemled az emelést.

De tényleg megérdemled?

Mielőtt ebbe a beszélgetésbe belevágsz, tarts önvizsgálatot! Tényleg olyan volt a hozzáállásod az elmúlt időszakban, hogy megérdemled az emelést? Motivált voltál a munka során?

Kérj visszajelzést a munkáddal kapcsolatban a közvetlen kollégáidtól, a felettesedtől, már jóval azelőtt, hogy megejtenéd ezt a bértárgyalást! Ez azért nagyon fontos, mert sokan egész mást gondolnak magukról, mint amit a külvilág lát belőlük – a megfelelő önismeret ezen a területen is nagyon fontos, ahogy arról már volt szó korábbi blogbejegyzéseinkben.

Mit diktál a piac?

Nagyon fontos az is, hogy tisztában legyél a piac áraival és legyen a fejedben egy összeg, amit szeretnél megkapni! Akár mondhatsz egy sávot is, de ésszerű keretek között! Így van egy kis mozgástere a munkáltatódnak és remélhetőleg Te is elégedett leszel végül.

Időzítés és testbeszéd

Elengedhetetlen az időzítés is, ezzel kapcsolatban két szempontot fontos mérlegelned! Egyrészt ne ebédszünetben kapd el a főnököd egy kis beszélgetésre, hanem legyen kifejezetten erre szánt időtök. Nem kell előre megmondanod neki, hogy miről lesz szó, esetleg jelezheted, hogy a munkáddal kapcsolatban szeretnél visszajelzést kérni. Másrészt ne akarj rögtön a belépésed, esetleg az előléptetésed után több fizetést kapni. (Persze lehet olyan helyzet, hogy hirtelen több feladatod lesz és ezért kérsz kompenzációt, ez nyilván elfogadható indok.)

A főnököddel való megbeszélés során figyelj a testbeszédedre! Tarts szemkontaktust, ne babrálj semmivel (tollal, a hajaddal stb.). Beszélj érthetően, ne hadarj! Ezt a hibát gyakran elköveti, aki izgul. A legjobb, ha gyakorolsz egy kicsit! Akár a tükör előtt vagy próbáljátok el a szituációt a pároddal, barátoddal. A lényeg, hogy mondd ki hangosan, amit a felettesednek szeretnél majd, ez sokat segít az idegesség leküzdésében és abban, hogy az “éles” szituációban gördülékenyen és lazán menjen.

Írta: Tinka Tünde

Gyerekek és az Öngondoskodás IV.

2021.10.21

Sziasztok kedves Olvasók!

Katona Annamária vagyok, a GondtalanJövő egyik alapító tagja.
42 éves édesanya, nevelőanya, társ, pénzügyi tanácsadó, barát, barátnő.

A téma továbbra is a gyerekek pénzügyi tudatosságra való nevelése, tanítás, hiszen ez napjaink egy legfontosabb témája.

Az előző 3 cikkben, 3 különböző korosztály szempontjából néztük meg a lehetőségeket, illetve azt, hogy mit tudunk tenni mi szülők, felnőttek annak érdekében, hogy a lehető legjobb irányba terelgessük ebben a témában a felnövekvő nemzedéket.

Ami sajnos tény, hogy az iskolákban erre vonatkozó nevelés, tanítás nincs, így ezt igen is nekünk kell kézbe vennünk.

Ebben a cikkben a 16 évnél idősebb gyerekek, kamaszok, kisfelnőttek kerülnek sorra.

Fontos kiemelni, hogy ez a korosztály már sokkal érettebb, mint mi voltunk hasonló korunkban. Sokkal tudatosabbak, sokkal nyitottabbak, sokkal több minden érdekli őket.
Ezért fontos, hogy próbáljunk az Ő fejükkel gondolkozni és ne rájuk erőltetni dolgokat minden áron. Hagyjuk, hogy hozzanak saját döntéseket. Kövessenek el hibákat. Tanuljanak a hibáikból.
Természetesen mindig álljunk mögöttük segítő és támogató szándékkal.

Korábban már kitárgyaltuk azt, hogy milyen módon juthatnak pénzhez és azzal, hogy is kéne bánniuk.
Eddig leginkább a zsebpénz került szóba.
De, mint tudjuk 16 éves korukat betöltve már igen is tudnak diák munkát vállalni. Ebben támogassuk Őket – segítsük megkeresni azt a munkahelyet, azt a munkát, ami igazán érdekli őket, ahol tanulhatnak, ahol jól érezhetik magukat, ne csak maga a pénzkereseti lehetőség legyen az elsődleges szempont.

Én a mai napig emlékszem az első munkahelyemre.
16 évesen, suli mellett mentünk el a barátnőmmel együtt dolgozni, mert volt elég szabadidőnk, kedvünk és hát akkor miért is ne keressünk egy kis pénzt?
A mai napig élénken él bennem, amikor az első fizetésemből, rohantam és megvettem azt a hőn áhított hátizsákot, amit már hónapokkal azelőtt kinéztem, és milyen nagyon boldogság volt kifizetni és rohanni haza, hogy igen megvettem! Én vettem még! Én dolgoztam meg érte!

Ezt az élményt senki nem tudja elvenni tőlem, és a munkához, a pénzkeresethez való hozzáállásom innentől egyértelmű volt.

Ha elkezd dolgozni a gyermekünk, akkor mutassuk meg neki, hogy mire érdemes figyelnie.
Tisztázzuk, hogy attól függetlenül, hogy elkezdett dolgozni, mik azok a dolgok, amiket természetesen továbbra is a szülők fizetnek, vesznek meg, és mik azok, amik viszont innentől fogva az Ő felelőssége.

Amennyiben van egy vágya, amit szeretne megvenni, legyen ez tárgyi, vagy egy élmény, akkor mutassuk meg neki, hogy nem rögtön az első dolgot kell megvenni. Nézzen körül, hasonlítsa össze az árakat, minőséget, lehetőségeket és ezután hozza meg a végleges döntést, hogy igen is kifizeti azt a bizonyos összeget.

És, ami legfontosabb, hogy tényleg tudatosan bánjon a pénzével.
Szóval mutassunk neki arra lehetőségeket, hogy hogyan tudja gyűjteni, félre rakni, gyarapítani, mert hát végül is ez a cél, hogy ezt megtanulja. Így a későbbiekben amikor szüksége lesz egy nagyobb összegre, akkor legyen mihez nyúlni.

Fontos, hogy bízzunk meg benne – ne kérdezgessük folyamatosan, hogy mennyi pénze van éppen, mire költötte.
Ne érezzen nyomást ezzel kapcsolatban, élvezze az életet.

A fentiekből és a korábban megosztott ötletekből már biztosan világosan látszik, hogy szülőként óriási felelősségünk van abban, hogy gyermekünk hogyan áll a pénzhez. Kicsit ijesztőnek is tűnhet, de ne felejtsük el! A legfontosabb, hogy jó példával járjunk előttük: költsünk tudatosan és gondoskodjunk a megfelelő megtakarításokról.

Írta: Katona Annamária

Hogyan vitázz úgy…

2021.10.18.

Hogyan vitázz úgy, hogy az érdekeid érvényesüljenek és a vitapartnered se utáljon meg egy életre?

Konfliktusaink mindig vannak és lesznek is, ez megbízhatóan végigkísér minket az életben, akár tetszik, akár nem. Megkönnyítheti viszont a mindennapjainkat, ha tudjuk, hogyan vitázzunk jól. Azaz a mi érdekeink is teljesüljenek, de a másik se érezze megsemmisítve magát.

Mi szükséges ehhez? A két kulcsfogalom: önérvényesítés és együttműködés. Azaz, mennyire vesszük figyelembe a saját és mennyire a másik érdekeit a konfliktuskezelés során. (Ezt nevezik Thomas-Kilmann-skálának.)

Ez alapján elkerülhetjük a konfliktusokat, alkalmazkodhatunk, köthetünk kompromisszumot, megpróbálhatjuk a saját érdekeinket erőltetni vagy együttműködni a másikkal úgy, hogy közben nem mondunk le semmilyen mértékben az érdekeinkről.

Nagyon gyakran az elkerülést választják az emberek vagy alkalmazkodnak, akkor is, ha egyébként fontos lenne számukra a vita tárgya. Ha úgy érzed, Te is gyakran esel ebbe a hibába, akkor próbálj tudatosan figyelni ezekre a helyzetekre. Ha szeretnél elérni valamit és erre megvan a lehetőséged, ne engedd el csak azért, mert nem kényelmes egy vitába belemenni. Egy-egy vita során nem csak győztesek és vesztesek vannak!

Ennél már az is jobb, ha kompromisszum keresésére törekszel, azaz valahol félúton találkoztok a vitapartnereddel. Bár engedtél is valamit, de ezzel nyertél is! Az igazán nyertes helyzet viszont mindkettőtöknek az együttműködés, mert ilyenkor mindkét fél érdekei érvényesülnek a lehető legmagasabb fokon. Bár ez ritka, mégis, érdemes erre törekedned vitás helyzetekben.

A másik véglet, amikor valaki versengő és csak a saját érdekeit tartja szem előtt, nem törődve azzal, ha közben akár a kapcsolatuk is rámegy a vitára. Hosszú távon nyilván ez sem a legcélravezetőbb viselkedés, de azért általánosítani sem szabad, mert előfordulhatnak olyan szituációk, amikor muszáj így vitáznunk.

Igyekezz tehát minden esetben mérlegelni, hogy mennyire fontos neked a vita tárgya és a másik fél és próbáld minden helyzetből kihozni a maximumot. Nem könnyű, de megéri az erőfeszítést!

Kovács Géza: Konfliktuskezelés. Pécs, Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Kar

Gyerekek és az Öngondoskodás III.

Sziasztok kedves Olvasók!

Katona Annamária vagyok, a GondtalanJövő egyik alapító tagja.
42 éves édesanya, nevelőanya, társ, pénzügyi tanácsadó, barát, barátnő.

Mint erről az előző 2 cikkemben is írtam, számomra az egyik legfontosabb, hogy gyermekinket, a jövő nemzedékét, már időben kezdjük el megtanítani a pénzügyi tudatosságra.

Most jöhetnek a kiskamaszok – 11 éves kortól mire is kell odafigyelni, mit és hogyan tudunk nekik tanítani, ami hosszú távon a hasznukra válik az anyagiak terén.

Korábban is hoztam saját példát, kisfiam által, és ez most is így lesz 🙂
Olivér 11 éves, így már jó pár éve kap zsebpénzt, amivel Ő maga rendelkezhet, de természetesen mindig megbeszéli velünk a terveit.

A mai gyerekek már sokkal tudatosabbak, mint mondjuk mi voltunk ugyanebben a korunkban, és akkor másképp is kezelték a szülők a zsebpénz-kérdést. Ezért nagyon fontos, hogy bizalommal legyünk gyermekeink felé, és hagyjuk Őket meghozni a saját döntéseiket.

Mint mindennel kapcsolatban, itt is a hibákból tanulnak a legtöbbet. Ne mi akarjuk megmondani nekik, hogy mi hogy legyen, mit kezdjenek a pénzükkel.
Amit tehetünk, hogy a megfelelő kérdésekkel, technikákkal segítjük Őket.

Valamilyen formában vezessék, hogy mennyi pénzzel rendelkeznek, és azt mire költik.
Manapság erre már nagyon sok módszer van, a kockás füzeten kívül is. Lehet használni excel táblázatot, applikációt. A lényeg, hogy lássák, hogy mire is megy el az összegyűjtött pénzük.

Ha vannak, vágyaik, céljaik, akkor ezeket is írják össze.
Legyenek kisebb és nagyobb dolgok is. Illetve azt tisztázzuk le, hogy mi az, amit továbbra is természetesen mi finanszírozunk, de melyek azok a dolgok, amiket már biztosan saját maguknak kell fizetni.

Amennyiben ehhez nem rendelkeznek még a megfelelő összeggel, akkor segítsük őket abban is, hogy hogyan juthatnak hozzá plusz bevételhez.
Nézzenek körül a környezetükben, hogy hol tudnak besegíteni olyan jellegű dolgokkal, amiért pénzt is tudnak kérni.
Szomszédoknál való kerti munkába besegítés, kutyasétáltatás, kisebb gyerekekre való vigyázás, korrepetálás, vagy akár házi munka.

Ezzel kapcsolatban, ami nagyon fontos, hogy segítsük őket azzal kapcsolatban, hogy ezekért az elfoglaltságokért milyen összeget kérhetnek el, illetve az, hogy természetesen az erre fordított idő ne menjen a tanulás és a szabadidő rovására.

Ahogy múlnak az évek egyre jobban belejönnek a dologba, és mire a következő életszakaszhoz érnek, már nagyon ügyesen fognak bánni a pénzzel.

Bízzunk bennünk, segítsük őket, egyengessük az útjukat sok-sok beszélgetéssel.

A következő cikkben jön a 16 éves korosztály.

Írta: Katona Annamária

Konfliktus? Na ne…

2021.10.10

Szeretnéd elérni a céljaidat, sikeres és boldog lenni? Mi sem egyszerűbb: ismerd önmagad; tudd, mit szeretnél az élettől; ismerd az igazán erős és a fejlesztendő tulajdonságaidat; legyél kitartó és érvényesítsd az akaratodat. Valljuk be, leírva sem tűnik egyszerűnek, hát még a való életben…

Miért van szükségünk konfliktusra?

Az önismeret fontosságáról előző blog bejegyzésünkben már olvashattál, most nézzük, mi a helyzet az önérvényesítéssel. Kezdjük a konfliktusoknál!

A legtöbb ember kerüli a konfliktust, tart tőle, inkább nem konfrontálódik, nehogy sérüljön a státusza, pozíciója, az emberi kapcsolatai. Pedig a konfliktus nem feltétlenül rossz, a jól kezelt konfliktus pedig gyakran pozitív változásokat hozhat az életünkbe. Ráadásul ezáltal nőhet az önbizalmunk, az önértékelésünk is.

Konfliktus nélkül sem negatív, sem pozitív irányba nem fejlődne az életünk, így nem az a kérdés, hogy szükség van-e a konfliktusokra, hanem az, hogy milyen irányba fejlődnek és hogyan kezeljük őket.

Te hogyan vitázol?

A legtöbb ember valószínűleg azért tart a konfliktusoktól, mert nem tudja ezeket a helyzeteket megfelelően kezelni. Biztosan veled is volt már olyan, hogy leblokkoltál hasonló szituációban; esetleg nem azt mondtad, amit szerettél volna; vagy indulatból válaszoltál és utána ezt megbántad. Egy-egy ilyen rossz tapasztalat aztán késztethet arra, hogy legközelebb inkább meg sem szólalsz… Jó, ha tudod, hogy ez is egy konfliktuskezelő módszer!

Jó hír viszont, hogy a konfliktuskezelés tanulható! Megfelelő kommunikációt, türelmet és nyitottságot igényel és mindig a helyzettől függ, hogy mi a megfelelő lépés, melyik a legmegfelelőbb módszer.

Fontos tudni, hogy a személyiségnek óriási szerepe van a konfliktusok kezelésében. Vagyis az, ahogyan reagálunk a konfliktusokra személyiségfüggő, de tanulható viselkedés.

A konfliktusokra alapvetően reagálhatunk asszertívan, agresszíven vagy szubmisszív módon. Nézzük röviden, hogy mit jelentenek ezek és lássuk, magadra ismersz-e valahol!

Amikor asszertívan viselkedsz, tulajdonképpen magabiztos vagy, de nem erőszakos módon. Kellő önbizalmad van és ennek segítségével el tudod dönteni, mire reagálsz és mire nem, mindezt úgy, hogy mások érdekeit tiszteletben tartod.

Ezzel szemben, aki agresszívan viselkedik, az elnyomó, erőszakos eszközöket használ és nem veszi figyelembe a partnere érdekeit, értékeit stb. (például folyton a másik szavába vág, nem hallgatja végig, felemeli hangját, amikor beszél.)

A szubmisszív, vagyis alárendelődő viselkedésre pedig az önbizalom hiánya, a visszahúzódás, a másikkal szembeni meghunyászkodás a jellemző.

Természetesen nem minden konfliktushelyzetben viselkedünk ugyanúgy. Ha például az adott téma nem annyira fontos számunkra, lehet, hogy inkább visszahúzódunk, míg az életünet nagyban befolyásoló vitákban reagálhatunk asszertív vagy agresszív módon.

Miért fontos tisztában lenni ezekkel?

Az önismeret fontos része, hogy viselkedésünknek ezt az oldalát is tudatosan megfigyeljük és megismerjük. Így tudunk ugyanis változtatni, ha szükségét érezzük és jobban képviselni saját érdekeinket.

Forrás: NÉMETH ERZSÉBET: A személyes hatékonyság fejlesztése. Budapest, Századvég Kiadó, 2009.

Írta: Tinka Tünde

3 tipp, hogy nehezebb szituációban is magabiztos legyél és jól teljesíts

2021.09.30.

Mindannyian kerültünk már olyan helyzetbe, amikor fontos volt jól teljesítenünk: iskolai felvételi, vizsga, állásinterjú, előadás, első nap az új munkahelyen stb. Ezeknél az alkalmaknál nagyon fontos, hogy milyen benyomást keltünk, mennyire vagyunk magabiztosak.

Utóbbiban segít ez a 3 tipp. Használd bátran a lista bármelyik (vagy minden) elemét és érd el, amit szeretnél!

1. Ami nekem nehezebb szituációkban segíteni szokott, az egy nagyon egyszerű tipp. Emlékszem, egy nagy céghez mentem állásinterjúra, nagyon izgultam, és ahogy álltam a liftben, megláttam magam a tükörben. Sugárzott rólam a rettegés. 10 cm-el kisebbnek tűntem, elvesztem a zakómban és riadt volt a tekintetem.

Tudod, mit csináltam? Kihúztam magam. Igen, ilyen egyszerű. Kihúztam magam, vettem néhány mély levegőt és mosolyt erőltettem az arcomra. Ami persze nem volt őszinte (akkor még), de éreztem, hogy megváltozik a kisugárzásom.

Azóta már minden nehezebb szituációban, amikor érzem, hogy befeszülök, ezt csinálom. Hidd el, tényleg működik, bármilyen egyszerűen is hangzik!

2. Legyen B terved! Én legalábbis szeretem, ha van és ez segít a magabiztosságom növelésében is. Azaz, ha valamilyen számomra fontos, de nehéz szituációra készülök, mindig végiggondolom, mi fog történni, ha nem sikerül, amit szeretnék?

Miben fog változni (vagy nem változni) az életem? Mit fogok csinálni, ha nem sikerül? Van másik lehetőség, cél?

Lehetőség pedig mindig van, csak kitartásra van szükség.

3. Legyél felkészült! Evidens, hiszen ha valami fontos nekünk, akkor felkészülünk rá, legyen szó vizsgáról vagy állásinterjúról. De én most nem erre gondoltam. Nézz utána annak is, pontosan hova kell menned (hogyan jutsz el oda, az épületen belül, mit hol találsz) és kit kell keresned. Ne ezekre a dolgokra vesztegesd az energiád, amikor fontos eseményre készülsz! Ezzel csökken az elveszettség érzése és magabiztosabb leszel.

Írta: Tinka Tünde

Szokások, melyeket szeretnénk újra tervezni, megváltoztatni.

2021.09.28.

Amikor az akaraterő automatikussá válik.

Amikor arra gondolunk, hogy a csuda vigye el, már megint nem mentem el futni, akkor rájövünk, hogy kifogásokat a végtelenségig tudunk gyártani:

  • nincs időm rá
  • éhes vagyok és különben is hullafáradt
  • van egy jó film a tv-ben, most szalasszam el, olyan régen néztem már valamit (Na persze!)
  • esküszöm holnap elmegyek
  • inkább hétfőn kezdem, mert az olyan jó kezdés
  • és még sorolhatnánk tovább és tovább

Ebben az esetben gondolkodjunk kicsiben, lépésről, lépésre. Ne akarjunk – maradjunk a futós példánál – egyből lefutni egy maratont. Kezdjük sétával, majd rövidebb kocogással és így tovább.
Cél a kitartás!

„Az apró szokások megváltoztatása nem csak hatékony, de szórakoztató is. Gyorsan hat, és utat nyit a jelentősebb átalakulások és egy új élet felé.”
Dr. B. J. Fogg

Sokan, azt gondolják, hogy ezzel a tulajdonsággal születni kell. Nem mindenki képes rá.
Van egy rossz hírem. Ez nem így van.
Ahogyan a kilók sem egy este alatt szaladnak fel ránk (bár néha én is így gondolom 😊), úgy a szokásainkat sem tudjuk megváltoztatni egyik percről a másikra.

A tevékenységeinket, cselekedeteinket tanultuk, sok automatikussá vált – például az is ilyen, hogy reggel megmosod a fogad (bár bízom benne, hogy többször megteszed ezt egy nap 😊) – láttuk másoknál és alkalmazzuk ezeket. Éppen ezért képesek vagyunk újabb szokások kialakítására is, csak akarnunk kell.

Térjünk vissza a futásra és nézzük, hogyan érhetnéd el a célodat:

  • tegyél fel magadnak konkrét kérdéseket: például – Miért szeretnék futni? Hányszor szeretnék futni? Reggel vagy este szeretnék futni? Hol? Milyen távot? Hányszor hetente? …
  • válaszold meg azokat őszintén, és úgy, hogy valóban kivitelezhető legyen
  • fogalmazd meg magadnak a fokozatosan elérhető távokat
  • tedd mérhetővé

Ha képes vagy konkrét fázisokat meghatározni és azokat mérhetővé tenni, akkor már egyből kézzelfoghatóvá válik a célod!

De az a fránya manó a vállunkon ott ül és azt súgja a fülünkben, hogy:

  • majd mész holnap
  • most hideg van
  • nincs kedvem

Nem lehet mindenre felkészülni, de gondoljuk azt is végig, hogy ezekre mit reagálunk majd.

Erősnek és következetesnek kell lennünk.
Amikor elérsz egy lépcsőfokot, ne felejtsd el magad megjutalmazni.
Ha a futásra gondolunk, akkor ne egy tortával! 😉

És még egy nagyon fontos dolog!
Ha már teherré és erőlködéssé válik egy új szokás felvétele és nem örömöt, boldogságot okoz, akkor azon is el kell gondolkodnod, hogy az a te utad-e? Nekem való a futás vagy inkább próbáljam meg a jógát? Be kell látnunk, ha tévedünk.


Sok sikert és kitartást kívánok! Találd meg a saját utadat és alakíts ki új szokásokat!

Írta: Kalotai Andrea

Gyerekek és az Öngondoskodás II.

2021.09.22.

Sziasztok kedves Olvasók!

Katona Annamária vagyok, a GondtalanJövő egyik alapító tagja.
42 éves édesanya, nevelőanya, társ, pénzügyi tanácsadó, barát, barátnő.

Kisgyermekes édesanyaként, számomra az egyik legfontosabb, hogy gyermekeinket minél előbb megtanítsuk, hogyan kell tudatosan bánni a pénzzel. Lehet, hogy ez furcsának tűnik, de a mindennapjaink része a pénz, egy olyan elengedhetetlen dolog, ami nélkül nem lehet élni, létezni…

Az előző írásomban arról volt szó, hogy nagyon fontos már 3-5 éves kor között – a maguk nyelvén – megmutatni a gyerekeknek, mire is jó a pénz, honnan lesz, hogyan kell azzal bánni.

Hogyan tudunk ezen az úton továbbhaladni, ha már 5-10 év közötti gyerekekről van szó?

A lehető legegyszerűbb dolgokra kell gondolni! 🙂
Ebben a korban, már egyre több játékon keresztül tudjuk nekik megmutatni, hogyan működik a pénz világa.

Nálunk az alap a játékpénz volt, amivel szinte bármit tudtunk játszani. Amikor a kisfiam 7 éves lett, akkor kezdtünk olyan társasjátékokkal játszani, mint a Gazdálkodj okosan vagy a Monopoly. Ezekben a játékokban a pénzhasználaton kívül sok alapértékkel is találkoznak a gyerekek: mi fontos a mindennapokhoz, mi kevésbé; mire kell mindenképpen költeni és mire lehet? Nagyon fontos, hogy ezt tényleg minél előbb meglássák, megértsék, megtanulják gyermekeink!

Zsebpénz – adjunk vagy ne adjunk?

Ezzel egy időben, a következő kérdés a zsebpénz volt…
Adjunk, ne adjunk?
Ha igen, mikortól: 5, 7, 10 éves kortól?
Mindenképpen megkapja vagy kötve legyen valamihez?
Mire érdemes odafigyelni ezzel kapcsolatban?

Tisztázzátok előre, hogy mi az, amit mostantól nem Te veszel meg, neki kell rá megspórolni az összeget. Természetesen nem a napi szükséges dolgokról van szó, hanem például egy új bicikliről, mozijegyről, számítógépes játékokról stb. Csináljatok játékosan egy “zsebpénz térképet”! Vagyis írjátok fel egy lapra, mit szeretne megvenni, nézzétek meg együtt, mennyibe kerül és számoljátok ki, hogy mennyi idő alatt lehet meg! Ezen a térképen aztán színekkel, matricákkal, rajzokkal jelölhetitek, hogy hol tart a gyűjtögetés!

Nagyon fontos, hogy legyél rendszeres és következetes! Ugyanabban az időben (pl. hetente, havonta), ugyanazt az összeget add! Tartsd szem előtt, hogy amit most megtanítasz gyermekednek a pénzügyekről, az megalapozza, hogy felnőttként felelős pénzügyi döntéseket hozzon!

Mi végül akkor vezettük be a zsebpénzt, amikor az első osztályt elkezdte a kisfiunk, havi 2.500,-Ft-tal. Nálunk ez bevált, és most is ehhez tartjuk magunkat.

Most már Olivér 11 éves, így nyilván a zsebpénz is emelkedett azóta, de ésszel, mert ezt sem szabad túlzásba vinni. Inkább gyűjti, jól átgondolja, hogy mit is vesz belőle, de mindig megbeszéli velünk.

Gyerekek és az ajándékok

Ami még fontos ebben a korban, hogy azt is megtanulják és megértsék a gyerekek, hogy nem KELL bármikor, csakúgy kapniuk valamit. Sok szülő, sajnos ezt elrontja, és ha kell, ha nem ajándékokkal árasztják el gyermeküket. Nyilván azért mert szeretik Őket, és örömmel adják, de ezzel sajnos sok esetben azt érik el, hogy előbb-utóbb a gyerekek nem tudják értékelni igazán, amit kapnak.

Fontos nagyon az is, hogy korukhoz képest ajándékozzuk Őket, és ne essünk túlzásba. A szeretetünket nem a több tízezres vagy akár százezres ajándékokkal tudjuk kifejezni.

Nálunk alapelv, hogy események, ünnepek kapcsán kap ajándékot. Ez nem azt jelenti, hogy nincs olyan, hogy „csak úgy” ajándék, de az tényleg csak valami kis apróság.

Visszatekintve úgy gondolom, hogy a pénzkezelésével kapcsolatban a kisfiúnkat jól tanítgatjuk és remélem ez így lesz a továbbiakban is! J

A következő cikkben a 11-15 éves korosztállyal kapcsolatban jövök az ötletekkel, javaslatokkal.

Írta: Katona Annamária